Nőtt a Lidl Magyarország Bt. bevétele és nyeresége is a 2023. március 1. és 2024. február 29. közötti pénzügyi évben. A jelentést szerdán tette közzé a cég.
Nem csitulnak a kedélyek a kormány és a Spar harcában, Lázár János kemény szavait követően a kormány már jogi lépéseket fontolgat a céggel szemben. A kiskereskedelmi szektor legaktuálisabb kérdéseivel is foglalkozik a Pénzcentrum Retail Day 2024 konferencia.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány jogi lépéseket tesz a SPAR-ügyében, az igazságügyminiszter fog eljárni – írja az ATV.
Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat a magyar kiskereskedelmi adó ügyében, miután az osztrák kormány és a Spar panaszt emelt az ellen, amely szerintük diszkriminatív a külföldi vállalatokkal szemben és sérti az uniós jogot, mivel az adó mértéke elérte a bevétel 4,5%-át, ami veszteséges működésre kényszeríti a cégeket.
Élesen kritizálja a Spar Magyarország működését a kormány, azt állítva, hogy a cég csak azért kritizálja a kiskereskedelmi különadót, valamint állítja azt, hogy a lánc kiszorítására tett lépéseket a magyar vezetés, mert nem működik hatékonyan. A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja a kiskereskedelmi óriás állításait.
Évente mintegy 32 milliárd forintot bukhatnak a kisebb benzinkutak a kormány múlt heti adóváltoztatását követően, ezért petícióval tiltakoznak a kormány lépése ellen - árulta el a Népszavának Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke.
Szerda késő este jelent meg az a rendelet, amely az extraprofitadók 2024-re történő kiterjesztését tartalmazza. Ennek tartalma alapján pedig azt mondhatjuk, hogy lesznek olyan szektorok, amelyeket kellemetlen meglepetés ér.
"Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról" – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.
Nem kizárt, hogy a költségvetési kiigazítás keretében megemelt kiskereskedelmi különadóból származó bevételek idén és jövőre is a vártnál sokkal jobban fogják hizlalni a központi költségvetést.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
„A szegény embert az ág is húzza. A túladóztatott szektort pedig még a különadó is kínozza”. Így lehetne összefoglalni a kisebb (egyik nagy lánchoz sem tartozó) benzinkutakat üzemeltető magyar vállalkozások aktuális helyzetét. Az érintett cégek működését ugyanis több hónapja meghatározza az árszabályozás, és gyakorlatilag egy utolsó pofon lehet számukra a kiskereskedelmi különadó megfizetése. Bemutatjuk a szektort, amelyben a vállalkozásoknak tilos profitot termelniük, de cserébe fizethetik a különadót.
A héten eldőlt, hogy - a költségvetés megborulása miatt - a kormány a kiskereskedelmi különadó magasabb kulcsainak brutális megemelésével a külföldi tulajdonú üzletláncoknak is nekimegy, amivel tulajdonképpen a másik fontos célja érdekében is tesz. Számításaink szerint ugyanis a legfelső kulcsok ilyen mértékű emelése után a legnagyobb külföldi élelmiszer-áruházláncok már 100 milliárd forint körüli összeget fizethetnek be különadó címén az államkasszába. Egy ilyen mérték pedig jelentheti azt is, hogy a kiszorítósdi (Lázár János szavaival élve "abcúg diszkontok") új szintre lép.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség friss közgyűlésén áttekintette a magyar kiskereskedelem aktuális kérdéseit, így a különadó-emelés ügyét is - derül ki a szervezet közleményéből.
Úgy tűnik, a kormány újra meghirdetheti harcát az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor hazai tulajdonba vétele céljából és logikusnak tűnik az is, hogy ki lesz ezen a területen Orbán Viktor harcostársa. Az elmúlt 12 év ebből a szempontból nem hozott egyelőre áttörést, azonban az elmúlt évek hoztak új megközelítéseket. Bemutatjuk, hogy a kormány a kisker-szektorban milyen kiinduló állapottal néz szembe és annak átalakítására milyen régi-új eszközei lehetnek.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
